Meghívó
Az ELTE Konfuciusz Intézet,
a Magyar–Kínai Baráti Társaság
és az
MTA Világgazdasági Kutatóintézete
2009. október 3-án konferenciát rendez
A magyar–kínai kapcsolatok 60 éve
címmel abból az alkalomból, hogy Magyarország és a Kínai Népköztársaság hatvan éve vette fel egymással a diplomáciai kapcsolatot. A konferencián egyrészt a kínai–magyar kapcsolatok múltjáról, jelenéről, jövőbeli lehetőségeiről lesz szó, másrészt azokról a tanulságokról, amelyekkel a két ország fejlődése egymás számára szolgálhat.
A konferencia helye: ELTE Konfuciusz Intézet, 1088 Budapest Múzeum krt. 4/F fszt., Kodály-terem (az ELTE Múzeum körúti campusán az Astoriánál)
Ideje: 2009. október 3. (szombat) 9:00–15:00
A konferencia nyelve: magyar
PROGRAM
9:00–9:25 Köszöntő – Kína-kutatás és kínainyelv-oktatás Magyarországon (Dr. Salát Gergely az ELTE BTK Kínai Tanszékének adjunktusa, az EKI munkatársa)
A nemzetközi szintű Kína-kutatás és a kínai nyelv szervezett oktatása 1949 után indult meg Magyarországon. Azóta az ELTE-n folyamatosan működik a kínai szak, s az utóbbi egy–két évtizedben más intézményekben is lehetett kínai kurzusokat hallgatni, illetve folytak kínai kutatások. Az utóbbi években Kína és Magyarország kulturális-oktatási kapcsolatai szorosabbá váltak, s az intézményi háttér is megerősödött: megalakult az ELTE Konfuciusz Intézet, az MTA VKI és a MEH közös Kína-kutatási projektet indított, az MTA számos intézetében folynak közös kutatási projektek kínai és magyar kutatók között, önállósult az ELTE BTK Kínai Tanszéke, s egyre több intézményben – immár gimnáziumokban is – tanulható a kínai nyelv.
I. AZ MTA VKI ÉS A MEH KÍNA-STRATÉGIAI PROJEKTJE
9:25–9:50 A magyar Kína-politika jellemzői a ’60-as–’80-as években (Juhász Ottó, a Magyar Köztársaság volt pekingi nagykövete, a Magyar–Kínai Baráti Társaság elnöke)
Az előadó, aki az elmúlt évtizedekben a Külügyminisztérium munkatársaként, diplomataként közvetlen tapasztalatokat szerzett a magyar–kínai kapcsolatok alakulásáról, az 1960-as évektől az 1980-as évekig tekinti át a két ország kapcsolatait, elsősorban a magyar Kína-politika jellemzőire összpontosítva. Az előadó érinti a magyar Kína-politika alakításának legfontosabb külső körülményét, a kínai–szovjet kapcsolatok szakaszolását, valamint az egyéb befolyásoló tényezőket.
9:50–10:15 Adalékok a magyar–kínai katonadiplomáciai kapcsolatok történetéhez (Dr. Rácz Lajos nyugalmazott ezredes, a ZMNE docense, volt pekingi katonai attasé)
A katonadiplomácia a magyar–kínai kapcsolatok szerves részét alkotja. Az előadás áttekinti a magyar–kínai katonadiplomáciai kapcsolatok történetét azok 1950-es létesítésétől napjainkig, bemutatja funkcióinak kiteljesedését a politikai presztízsszempontokra koncentráló képviseleti (reprezentatív) funkcióktól a 21. századi új kihívásoknak megfelelő kétoldalú katonai kapcsolatok komplex menedzseléséig. Az előadó történelmi dokumentumokkal, fényképekkel illusztrálva, személyes élményekkel fűszerezve igyekszik érzékeltetni a katonadiplomácia emberi és szakmai oldalának összefüggéseit. Véleményt fogalmaz meg a magyar–kínai kétoldalú katonadiplomáciai kapcsolatok jelentőségéről és jövőbeni fejlesztésük lehetőségeiről.
10:15–10:30 Szünet
10:30–10:55 Kína és a globális gazdasági-pénzügyi válság (Dr. Inotai András közgazdász, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója)
A pénzügyi és gazdasági világválság felgyorsítja Kína beépülését a globális folyamatokba. Egyrészt új lehetőségeket kínál Kína globális pénzügyi, gazdasági és intézményi befolyásának növelésére, másrészt ezt növekvő globális felelősségvállalás kíséri. Harmadrészt – és talán ez a legérdekesebb aspektus – Kína növekvő szerepe nem kizárólag saját dinamikájából fakad, hanem a modern történelem során először, eredménye annak a külső igénynek is, hogy Kína fontosabb szerepet kapjon a globális válság kezelésében és megoldásában.
10:55–11:20 Magyarország felkészülése a Shanghai-i Világkiállításra – Stratégia és ami mögötte van (Szunomár Ágnes, a BCE Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskolájának hallgatója, a magyar–kínai kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott munkatársa)
A 2010-es világkiállítást Shanghai rendezi, így 2010 májusától hat hónapon át az egész világ ismét Kínára figyel majd. A 2005-ös, szintén a Távol-Keleten, a japán Aichiban megrendezett világkiállításról Magyarország távolmaradt, de Shanghaiban ott lesz, méghozzá önálló pavilonnal, részletesen és alaposan kidolgozott koncepcióval, és egy új magyar találmánnyal, a Gömböccel. Az előadás célja, hogy bemutassa a shanghai-i expó magyar részvételének hátterét, a felkészülés menetét, egészen a döntés megszületésétől a koncepció kidolgozásán át a napjainkban is zajló eseményekig.
II. POLITIKAI–GAZDASÁGI KAPCSOLATOK
11:20–11:45 A gazdaság területi fejlettségi képének változásai az átalakulás folyamán – tanulságok a kínai és a magyar példa kapcsán (Gyuris Ferenc geográfus, az ELTE TTK Regionális Tudományi Tanszék egyetemi tanársegédje)
Az 1978-as kínai gazdasági nyitás, valamint a magyarországi rendszerváltás hatására a gazdaság területi szerkezete, ezzel együtt a gazdasági fejlettség regionális képe mindkét országban jelentős átalakuláson ment és megy keresztül. Előadásomban e folyamatok fő jellemzőit és okait mutatom be, a két ország esetét egymással, valamint az egyéb nemzetközi megfigyelések alapján leszűrhető általánosabb szabályszerűségekkel egybevetve. A prezentáció végén a jelenlegi gazdasági válság eddig tapasztalt és ezután várható területi következményeiről esik szó, szintén összehasonlító szemléletben.
11:45–12:05 Szünet
12:05–12:30 A magyar–kínai kapcsolatok hat évtizede (Kuti László, a Külügyminisztérium Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztályának vezetőhelyettese)
Magyarország és a Kínai Népköztársaság kapcsolatai a KNK megalakulása óta eltelt 60 év alatt sajátos fejlődési pályát futottak be. A globális nagyhatalmi szerepre törő Kína különleges helyet foglal el Magyarország külkapcsolati rendszerében. A nemzetközi gazdasági-pénzügyi válság még erőteljesebben kihangsúlyozta az együttműködés értékeit, szükségességét.
12:30–12:55 Egy Kína-kutató tapasztalatai (Dr. Józsa Sándor, az ELTE BTK Kelet-ázsiai Tanszékének nyugalmazott docense)
Dr. Józsa Sándor az első ösztöndíjas-aspiráns generáció tagjaként 1950-ben jutott el Kínába. Előadásában visszaemlékszik a kiküldetés körülményeire, a mai Kínával és Pekinggel össze sem hasonlítható akkori országra, a szegény, földszintes fővárosra. Visszatekint továbbá későbbi két hosszabb kiküldetésére, az 1972–1976 közötti pekingi nagykövetségi tanácsosként szerzett tapasztalataira, a Pekingi Idegen Nyelvek Egyetemén 1988–1991 közötti vendégtanári munkájára és az ottani Magyar Tanszékkel kialakított együttműködésre.
12:55–13:20 Az eltérő rendszerátalakulások szerkezeti háttere (Dr. Csanádi Mária közgazdász, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója)
Az előadó egy mind kínai, mind magyar szempontból tanulságos elemzési keretet mutat be, amelynek segítségével a következő kérdésekre ad választ: Hogyan épül fel az a szerkezeti háttér, amely minden pártállam működésében közös? Mik azok a szerkezeti sajátosságok, amelyektől működésük mégis jelentősen eltér egymástól? Hogyan hatnak ezek a szerkezeti sajátosságok az átalakulások eltéréseire? Hogyan befolyásolják az egyes szférák átalakulási sorrendjét, sebességét és gazdasági-politikai körülményeit?
13:20–13:40 Szünet
III. KULTURÁLIS KAPCSOLATOK
13:40–14:05 Műfordításainkról (Dr. Csongor Barnabás sinológus, nyugalmazott egyetemi docens, a Kínai és Kelet-ázsiai Tanszék volt vezetője)
Az előadás vázolja a klasszikus kínai szépirodalom magyar fordításainak történetét az utolsó hatvan évben. Ezekben az évtizedekben a sajátos történelmi és politikai körülmények kedvező feltételeket teremtettek a szakemberek munkájához és kitűnő költők közreműködéséhez, így mind a költészetnek, mind a szépprózának számos jelentős alkotása jelent meg magyarul, és vált méltán népszerűvé. Az akkori sinológusok közül már csak egyedül az előadó idézheti meg személyes emlékeivel a történteket.
14:05–14:30 Modern Kína – modern kínai irodalom. A könyvkiadás és a fordítás kérdőjelei (Kalmár Éva sinológus-műfordító, az Európa Könyvkiadó volt szerkesztője)
Klasszikus és modern kínai irodalom. Kelet és Nyugat egymásra figyelésének kezdetei. Miről beszél a bibliográfia? A modern irodalom fordításának korszakai. Könyvkiadás, példányszámok az 50-es–60-as valamint a 80-as–90-es években. Mai novella- és regényirodalom. Sikerkönyvek. Érték és népszerűség. A fordítás, valamint a befogadás nyelvi és kulturális problémái.
14:30–14:55 A Magyar Évad tanulságai (Révész Ágota sinológus, színházi rendező, a shanghai-i magyar főkonzulátus kinevezett oktatási-kulturális szakdiplomatája)
Az előadó koordinátorként vett részt a „Szabadság, szerelem” – Fókuszban a magyar kultúra, Magyar Évad Kínában 2007/2008 elnevezésű rendezvénysorozatban. A szervezők sok és sokféle produkciót és delegációt vittek Kína három városába: Pekingbe, Shanghaiba és Hongkongba. A kínai közönség körében szíves fogadtatásra találtak, de egyértelműen megmutatkoztak a problémás területek is: a partnerek felkutatása, a közönségszervezés, a PR-munka, a szponzoráció kérdései. Az évad kiemelkedő jelentőségű volt a két ország kulturális kapcsolatai szempontjából, és sok tanulsággal is szolgált: kész produkciók kiutaztatása mellett célszerű intézményi kapcsolatokat és művészi kooperációs projekteket létrehozni, a fiatal generációra és a jelenkor látásmódjára helyezni a hangsúlyt.
A konferencia nyitott, a részvétel ingyenes. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
További információk:
www.konfuciuszintezet.hu
